Az Állatkert nem kifejezetten az a hely ahova illik elvinni az ajándékozott húsvéti nyulak, ha már megunták őket a gyerekek. Nem menhely. Saját állatuk is vannak, és saját gondjuk is vannak anélkül is.
Idén, azzal, hogy a Budapesti Állatkert már nem áll szándékában befogadni a megunt állatok, valószínű sok ember nem fog neki örülni amikor nem adhatja nekik át. Nem hiszem, hogy idén, hiába a nem nagyon erős média kampány, felelősé teszi az emberek.
Bár, felelősebbek azok akik próbálják így megszabadulni az állattól. Mert rosszabb is van. Amikor az utca szélére, vidékre, erdő közepére hagyják el őket. Arra várva, hogy vagy valami vadállat jól lakik tőlük, vagy neki megy egy kocsinak.
Azon gondolkodtam, hogy mennyire etikus ilyen döntést hozni. Természetesen, nem terhelhetik magukat az ember butasága miatt.
A hasonlatom nem teljesen passzol ide, ahogy az állatkert nem állami intézmény, de mi lenne ha az árvaházak sem lennének kötelesek átvenni minden felelőtlen pár gyermekét. Semmilyen kampány nem folyik arra, hogy gondolják kétszer kell-e tényleg, de tényleg a gyerek. Egy olyan ország ahol nagyon kevés a szülés nem illene? Még is? Nem hiszem ezért csinálnak gyereket az emberek, hogy az államnak jobb legyen, vagyis, hogy a nyugdíj legyen biztosítva.
Balesetek persze történnek. A szapora ugyan úgy lehet felelősség teljessé tenni, akár a nyúl vásárlást. Elhagyott jövő gyerek helyett tegyél gumit. Elgázolt nyúl helyett vegyél plüsst.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.